Azokban a napokban pedig, amikor a tanítványok száma szaporodott, a görög zsidók közt panaszkodás támadt a héberek ellen, hogy a közülük való özvegyasszonyokat mellőzik a mindennapi szolgálatban.
KO
Copywork
Hungarian NEIV 사도행전 6장
성경필사는 빠르게 끝내는 입력 훈련이 아니라, 한 절씩 말씀의 문장과 흐름을 다시 붙드는 시간입니다. 입력 내용은 이 브라우저에 임시 저장되며, 로그인하면 계정에도 저장됩니다.
소제목 단위로 진행 · 사도행전
Ezért a tizenkettő egybegyűjtve a tanítványok sokaságát, ezt mondták: „Nem helyes, hogy mi az Isten igéjét elhanyagoljuk, és az asztalok körül szolgálunk.
Válasszatok ezért, atyámfiai, magatok közül hét férfit, akiknek jó hírük van, akik Szentlélekkel és bölcsességgel vannak megtelve, hogy őket erre az elfoglaltságra beállítsuk.
Mi pedig foglalatosok maradunk az imádkozásban, és az igehirdetés szolgálatában.“
Tetszett ez a beszéd az egész gyülekezetnek, és kiválasztották Istvánt, aki hittel és Szentlélekkel telt férfi volt, Fülöpöt, Prokhoroszt, Nikánórt, Timónt, Parmenászt és Nikoláoszt, aki Antiókhiából való prozelita volt;
Őket az apostolok elé állították, és miután imádkoztak, kezeiket rájuk tették.
És az Isten igéje növekedett, és sokasodott a tanítványok száma Jeruzsálemben, és a papok közül is nagyon sokan követték a hitet.
István pedig – hittel és erővel telve – , nagy csodákat és jeleket cselekedett az emberek között.
Néhányan azonban eljöttek, akik ahhoz a zsinagógához tartoztak, amelyet a szabadosok, a ciréneiek, az alexandriaiak, a Ciliciából és Ázsiából valókénak neveztek, és Istvánnal vitatkoztak.
De nem tudtak ellenállni annak a bölcsességnek és a Léleknek, amellyel szólt.
Ekkor felbujtottak néhány embert, akik ezt mondták: „Hallottuk őt káromló beszédeket szólni Mózes ellen és az Isten ellen.“
És fellázították a népet, a véneket és az írástudókat; és reá rohanva, magukkal ragadták őt, és elvitték a tanács elé.
Hamis tanúkat állítottak, akik azt mondták: „Ez az ember nem szűnik meg káromló beszédeket szólni e szent hely ellen és a törvény ellen.
Hallottuk, amint azt mondta, hogy az a Názáreti Jézus ezt a helyet lerombolja, és megváltoztatja a szertartásokat, amelyeket Mózes adott nékünk.“
A tanácsban ülők mindnyájan tekintetüket reá vetették, és olyannak látták az arcát, mint egy angyalé.